Reziliencia

A reziliencia azon képességünk, hogy egy bukás után milyen gyorsan állunk talpra.

Reziliencia. A 2020-as év címszava. Végetért a WC-papír utáni maratonfutás és hozzászoktunk, hogy egész nap pizsamában csoszogunk a négy fal közt. Miközben azt fontolgatjuk, hogy: “még csak kedd van, hol a viszkim?”, úgy tűnik, mintha valami láthatatlan erő próbálná összehúzni szétfolyt állagunkat, egy kézzelfogható szilárd masszává. Reziliencia! Mindegy melyik szakmai oldalt nyitom meg, úgy tűnik, mintha valaki megnyitott volna egy láthatatlan csapot, és reziliencia oktatások árasztották el az étert. 

Be kell valljam, hogy a reziliencia tényleg egy fontos jellemzője az emberi pszichének. Ezért nem fakadunk sírva, amikor a viszkis üveg után nyúlva rájövünk hogy üres. De ha már szakma, akkor nézzük meg mit is jelent ez a munka világában. (Mert azzal tisztában vagyunk, hogy hol lehet viszkit beszerezni, szóval ezen a fronton nincs nagy baj…).

Mi is a reziliencia definíciója a fizikában? Egy tárgy azon tulajdonsága, hogy maradandó alakváltozás nélkül képes energiát elnyelni. Azaz rugalmasság. Veszel egy gumilabdát, jól falhoz vágod és menekülsz, még mielőtt visszapattan és pofánvág.  

A reziliencia a pszichológiában lényegében azt a tulajdonságot, vagy helyesebben képességet jelöli, hogy az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után [wiki]. Szuper! Ez egy egész jó kiindulópont… Mert mi is az, ami itt történik? Becsapódunk, porrá égünk, majd a hamvainkból újjászületünk mint a Főnix. Mert amikor nehézséggel, traumával vagy veszteséggel szembesülünk, nem csak azt tanuljuk meg, hogy újra talpra lehet állni, hanem sokat tanulunk önmagunkról is. Azaz személyesen fejlődünk. Tehát, plusz pont a rezilienciának. Azáltal, hogy rugalmasabbá válunk, nemcsak erősebbek, de jobbak is leszünk. Már szinte logikusnak tűnik, hogy reziliencia oktatásokba fektessük a pénzünk, csak épp azt hagyjuk figyelmen kívül, hogy az univerzum magva omlik össze körülöttünk. Mert a válság előtti helyzetre való visszaállás, csak az emberi pszichére érvényes. A környezeti behatásokat nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni (🤔). 

Na de mi is történik, amikor azt mondjuk, hogy rezilienciát építünk? Ez valami olyasmi, mint az izomépítés. Meg lehet ugrani, de attól tartok, nem olyan egyszerű, mint amilyennek ábrázolják. Mert ugye más izmok kellenek egy maratonfutónak, és másak egy olimpiai súlyemelőnek. Így az első következtetés amit levonhatunk, és az 1-es számú tétel a reziliencia teendőlistánkon az, hogy PRIORIZÁLUNK. Döntsd el, hogy mi az ami fontos. Priorizáld a kapcsolataidat, az időtöltéseidet és azt, hogy mire fókuszálsz. Mert mindegy, hogy milyen sportágban veszel részt az olimpián, ami mindegyikhez kell, az az egészség. Tehát 2-es pont a reziliencia listán az EGÉSZSÉG. Törődj a testeddel, meditálj, gyakorolj mindfulness-t és mellőzd (kivéve kedden) az alkohol és egyéb stresszoldó rekreációs szerek fogyasztását. Vigyázz magadra! Mert ha a fókuszod oda helyezed, ahol az neked igazán fontos, akkor a harmadik pont szinte magától értetődően jelenik meg. Ez nem más, mint a CÉLTUDAT. Bármennyire elcsépelt is ez a fogalom, amikor értelmes feladatokon dolgozunk, tartalmas kapcsolataink vannak, és nap végén azt érezzük, hogy valami fontosat és értelmeset tettünk magunkért, akkor sokkal könnyebb szembenézni a következő napok nehézségeivel is. És nagyjából meg is vagyunk… 

Röviden: oda tedd az energiád, ahol a nyereséged a legnagyobb.

Ha úgy érzed, hogy valahol elszivárog az energiád és megfejtenéd hova, vedd fel velem a kapcsolatot és közösen megfejtjük. Jelentkezem coachingra.

A lelkesedés általános. A kitartás ritka.

- Angela Duckworth
reziliencia
© 2021 Albert Erika. Minden jog fenntartva.
Iratkozz fel!

Írt be az email címed, és iratkozz fel. Így emailben értesülsz majd a legfrissebb cikkek megjelenéséről!